rss
  • Szájpenész oka és kezelése

  • Share on Tumblr Nyomtatóbarát vagy PDF verzió

    A szájpenész, orvosi nevén soor, a szájnyálkahárya gombás fertõzése, melyet a candida albicans nevû faj okoz, és mely elsõsorban csecsemõknél és idõseknél alakul ki, akiknek még (vagy már) gyenge az úgynevezett sejtes típusú immunvédekezése. Mint a gombás fertõzések általában, ez a típus is a nyálkahártyát, a bõrt és a bélrendszert támadja.

    A candida gomba az egészséges ember szervezetében (pl. a hüvelyben) is jelen van, kis mennyiségben. A nedves, sötét, meleg helyeken él, ezért jelentkezik újszülötteknél és csecsemõknél elsõsorban a szájüregben.

              


    A babák a szülés alatt is megfertõzõdhetnek az anyai hüvelyváladéktól, de a nem megfelelõen sterilizált cumik, gumieszközök is okozhatják. Lappangási ideje 2-5 nap.

    A szájpenész elõször a szájüreg belsejében, majd a nyelven (ritkán a garaton is) megjelenõ vastag, fehéres-szürkés lepedék. Eleinte kisebb foltokban láthatjuk, súlyosabb esetben összefüggõ lepedékréteget alkot.

    Ez a leírás akár a szoptatás után a szájban maradt tejlerakódásra is illene, ám míg ez utóbbit könnyen letörölhetjük, a szájpenész igen makacs; erõsen ragaszkodik a helyhez, ahol egyszer megtapadt, és erõteljes dörzsöléssel is nehezen távolítható el. Ilyenkor az alatta lévõ nyálkahártya vöröses, vérzékenye marad egy darabig, de ez idõvel elmúlik.

    Ebben a fázisban a babák általában észre sem veszik, nem látszik rajtuk semmi - ritkán azonban már ilyenkor is elõfordulhat étvágytalanság, nyugtalanság. Az igazi nyûgösség azonban késõbb várható, amennyiben nem sikerül megszabadulnunk a fertõzéstõl.

    Mit tehetünk?

    Ha nem vagyunk benne biztosak, vajon csak a lerakódott tejrõl vagy valóban szájpenészrõl van-e szó, tekerjünk egy steril gézlapot a kezünkre, mártsuk kamillateába és töröljük át a baba szájüregét. Ha ez segít, nyugodtak lehetünk, hogy csupán az ottmaradt tej okozott riadalmat.

    Amennyiben valóban szájpenészrõl van szó, de még csak a szájüreg fertõzõdött, gombaölõ ecsetelõre lesz szükségünk. Legelterjedtebb vény nélkül kapható ecsetelõ a borax-glicerines oldat (rózsaméz), de például a gyógynövényboltokban kapható grapefruitmag-kivonat olaja is hatásos lehet.

    Mártsuk bele az ujjunkra tekert steril gézlapot, és erõteljes mozdulatokkal, jól rányomva töröljük át a baba szájüregét. (Nem elég finoman törölgetni, mert úgy soha nem tûnik el.) Érdemes ilyenkor a mellet, a cumikat, vagyis mindent alaposan fertõtleníteni és áttörölgetni az oldattal, ami a baba szájába kerül, hogy elkerüljük a felül- és visszafertõzést.

    Általában napi hat alkalommal kell ezt a mûveletet elvégezni, vagy minden szoptatáskor. Aki nem bánja, hogy ordít ilyenkor már a pici, könnyebben hozzáfér a száj belsõ felületéhez, de van, aki szívesebben idõzíti szoptatás utánra.

    Amennyiben már a bélrendszer is fertõzõdött, mindenképpen orvoshoz kell fordulni. Ilyenkor általában tartósabb, babát is, mamát is érintõ kezelést javasolnak, a fertõzés súlyosságától függõen.

    Amikor már a bélcsatorna is fertõzõdött, érdemes kifejezetten boraxos popsitörlõt és specilis popsikenõcsöt beszerezni, és ezeket körülbelül a fertõzés megszûnése után még egy-két hétig használni.

    Nagyon fontos ilyenkor a baba bõrének minél gyakoribb szellõztetése. Amennyit csak lehet, hagyjuk szabadon a popsiját. Jótékony lehet még az óvatos infralámpázás; a babát fektessük le meztelenül, takarjuk le egy textilpelenkával, a lámpát pedig tegyük fölé (a polcra, falra szerelve) olyan magasságba, hogy ne égesse, csak kellemes meleg jusson el hozzá. Akár egy órát is szunyókálhat így a lámpa alatt, a bõrének nagyon jót fog tenni.


    Share on Tumblr Nyomtatóbarát vagy PDF verzió
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Befolyásolható, hogy kisfiú vagy kislány legyen?

    Bár nincs nõi here vagy férfihere, egy baba nemét az apja határozza meg. Ha az apa egy X-kromoszómát ad, kislány, és ha egy Y kromoszómát,akkor a baba kisfiú lesz.

    Az ondósejtek X-kromoszómát illetve Y kromoszómát tartalmaznak és számuk majdnem egyenlõ, és esélyük is a megtermékenyítésre nagyjából ugyanaz, így annak valószínûsége is, hogy a baba fiú lesz vagy lány, nagyjából egyforma. Az anya mindig X kromoszómát ad, úgyhogy nem befolyásolja a gyermek nemét.

  • Ólomsúlyú kismama szült

    Országos súlycsúcsot döntött egy kismama Romániában: 240 kilósan szült császármetszéssel gyereket.

  • Nyolcasikrek születtek Kaliforniában

    Los Angeles - Nyolcas ikrek születtek hétfõn Kaliforniában; az Egyesült Államokban másodszor fordult elõ, hogy egy anyától egyszerre ennyi gyerek élve szülessen meg.

    A hat fiút és két lányt császármetszéssel segítették világra a Los Angeles melletti Bellflowerben. Összesen negyvenhat orvos és más segítõ bábáskodott, s igen elcsodálkoztak a nyolcadik csecsemõn, mert csak hét gyermeket vártak.

  • Kevesebb kockázat a 2-es típusú cukorbetegség esetén

    A 2-es típusú cukorbajban szenvedõ terhes nõk kilátásai jobbak, mint az 1-es típussal élõké, különösen akkor, ha mind a gyermekvállalás elõtt, mind alatta a megfelelõ kezelésben részesültek.

  • Nyílt és titkos örökbefogadás

    Örökbefogadás esetén a kapcsolat végleges, jogi szempontból az örökbefogadott gyermek nem különbözik a vérszerinti gyermektõl.

    Igaz itt nem kell a vérszerinti családdal a kapcsolatot tartani, ez a kapcsolat elvileg - titkos örökbefogadás esetén mindenképpen - megszakad, de fontos a gyermek múltjára tekintettel lenni, figyelembe venni azt. Az örökbefogadni szándékozók felkészítése eddig nem volt kötelezõ. 2003. Január 1.-tõl a családjogi törvény változása értelmében kötelezõvé vált.

  • Milyen jelei lehetnek a terhességnek?

    A terhesség a szervezetben számos élettani változást idéz elõ: érinti a központi idegrendszert, a szív és érrendszert, a vért, a légzést, az anyagcserét, továbbá a májat, a vesét, az emésztõrendszer mûködését, a savbázis egyensúlyt, a víz és elektrolit-háztartást, a csontrendszert, a kültakarót, az endokrin szerveket stb.

    Összességében a terhes nõ egész szervezete részt vesz a folyamatban annak érdekében, hogy a terhesség fennmaradjon, a magzat zavartalanul fejlõdjön, és egészségesen megszülessen.

  • A túl sok mangán rontja a gyerekek intelligenciáját

    A mangán, amely nyomelemként nélkülözhetetlen a szervezet számára, nagyobb mennyiségben ronthatja a gyerekek intellektuális képességeit. A montreali Québeci Egyetem kutatóinak megfigyelése szerint azok a gyerekek, akik az ivóvízzel nagyobb mennyiségû mangánt vettek magukhoz, rosszabbul teljesítettek az intellektuális mûködést mérõ teszteken, mint azok a gyerekek, akik kevesebb mangánnak voltak kitéve. Ismertetett eredmények alapján a kutatók sürgetik az ivóvíz biztonságosnak tekinthetõ mangántartalmára vonatkozó nemzeti és nemzetközi elõírások felülvizsgálatát, valamint biztatnak az otthoni vízszûrõ berendezések használatára.

  • Tizenévesen nagyobb a koraszülés kockázata

    A tizenéves kismamáknál nagyobb a valószínûsége a koraszülésnek. Több mint 5 ezer nõ részvételével végezték el Angliában azt a felmérést, amely szerint a 14 és 17 éves kor közötti terhes nõknek nagyobb a kockázatuk a koraszülésre.

  • Terhességi toxoplazmózis veszélyei és megelõzése

    A toxoplazmózis kórokozója, egy egysejtû parazita, mely a macskában szaporodik, de a „köztigazda” lehet bármilyen melegvérû állat, illetve az ember is. Magyarországon nagyon elterjedt, a lakosság ~50%-a átesett a fertõzésen.

    A fertõzés terjedése: A kórokozó a tápcsatornán át, a fertõzött macska ürülékével, szennyezett földdel, mosatlan zöldséggel-gyümölccsel, vagy a köztigazda állat húsának fogyasztásával kerülhet az emberbe. Ha egészséges az immunrendszer, a fertõzés tünetmentesen zajlik, mindössze a betegek 10-20%-ban okoz hõemelkedést, lázat, éjjeli izzadást, torokfájást, izomfájdalmat vagy bõrkiütést.

  • A terhesség alatti rendszeres mozgás csökkenti a császármetszés kockázatát

    A terhesség alatti rendszeres és felügyelet mellett végzett testmozgás segíthet a császármetszések, illetve az eszközös szülések számának visszaszorításában az egészséges nõk körében – állítják a Madridi Mûszaki Egyetem szakértõi.

  • Gyakori fogproblémák a várandósság alatt

    Gyakori fogproblémák a várandósság alattSok kismama tart a terhesség alatti fogászati kezelésektől, de ezen félelmek a mai eljárások tekintetében alaptalanok. Sokáig tartotta magát az az elképzelés, miszerint minden terhesség alatt a kismamának el kell búcsúznia néhány fogától. Tény, hogy a várandósság alatti hormonális változások a szájüreget is érintik, de arról szó sincs, hogy ezeknek feltétlenül fogvesztést kell eredményezniük. A női szervezet a terhesség alatt bonyolult változáson megy keresztül. A 3 leggyakoribb probléma: ínygyulladás, jóindulatú terhességi daganatok, az íny megnagyobbodása.

  • Nagy-Britannia: Ötéves kortól kezdõdjön a gyerekek szexuális oktatása

    A gyerekek szexuális oktatását ötéves kortól kellene elkezdeni, hogy megfelelõ készségekkel és önbizalommal rendelkezzenek a szexuális intimitás elhalasztásához addig, amíg teljesen készen állnak rá - közölte a brit állami egészségügyi szolgálat (NHS) egy felügyeleti szerve.

  • Nagyobb a késõbbi depresszió kockázata, ha hiperaktivitással diagnosztizálják a kisgyereket

    Azok a gyerekek, akiket korai életkorban diagnosztizálnak figyelemhiányos hiperaktivitásos zavarral (ADHD), nagyobb kockázattal lehetnek depressziósak vagy követhetnek el öngyilkosságot tizenévesen - közölték hétfõn amerikai kutatók.

  • Mikor bújnak ki az elsõ fogacskák?

    Kb. 6 hónapos korban bújnak ki a baba elsõ tejfogai, s kb. 2 és fél éves korra mind a 20 fog elõbújik. A fogak megjelenési idõpontja széles határok között változik, néha már az újszülött metszõfoggal születik, másrészt sok egészséges csecsemõnél csak 10 hónapos korban bújnak ki az elsõ fogak.

    Olyan is elõfordul, hogy egy éves korban jön az elsõ metszõfog, noha a baba teljesen egészséges, és a késõbbi megfigyelések szerint a maradandó fogak is jól fejlettek és egészségesek lesznek. A fogzási idõpontok variációinak általában nincs nagyobb klinikai jelentõsége.

  • Népszerûek az erdei óvodák Németországban

    Nincs rossz idõ, csak nem megfelelõ öltözék - állítják a németországi úgynevezett erdei óvodák vezetõi. Az egyre népszerûbbé váló intézmények a természet szeretetére nevelik a kisgyerekeket a mindennapi erdei játékkal és foglalkozásokkal.

    Németországban összesen hétszáz erdei óvoda mûködik, amelyek koncepciója Skandináviából származik. A Németországi Természeti és Erdei Óvodák Tartományi Szövetségének információi szerint már ötven évvel ezelõtt mûködtek ilyen óvodák Svédországban, Norvégiában és Dániában. Az elsõ német erdei óvoda 1993-ban lett államilag elismert intézmény - mondta el Maria-Luise Sander, a szervezet vezetõje.