rss
gyermekmentő, gyerek, kórház, adó 1% adóbevallás, beteg, adó 1 százalék
  • Mi okozhatja a gyomorégést és hogyan csillapítható?

  • Share on Tumblr Nyomtatóbarát vagy PDF verzió

    A gyomorszáj (a gyomor és a nyelõcsõ határán lévõ izomgyûrû) ellazulása, más szalagok és izmok lazulásához hasonlóan, a terhesség velejárója.

    A gyûrûszerû záróizom (sphincter) átmenetileg elégtelenné váló mûködése következtében a gyomortartalom visszacsurog a nyelõcsõbe, és ott a nyálkahártya fájdalmas gyulladását okozza.

              



    A terhesség bármely szakaszában jelentkezõ gyomorégés esetén a panaszok az alábbi módokon elõzhetõk meg, illetve enyhíthetõk:

    - Ne fogyasszunk nehéz (fõleg zsírban sült) vagy erõsen fûszerezett ételeket.

    - Hagyjunk fel a dohányzással, és ne igyék szeszes italt.

    - Ne viseljünk övet vagy szûk derekú ruhát.

    - Ha a gyomorégés éjszaka kifejezettebb, igyunk lefekvés elõtt egy pohár tejet, és úgy aludjon, hogy a párnákkal kissé emelje meg a felsõtestét.

    Ha a tanácsok betartása ellenére a fájdalom nem enyhül, keressük fel orvosunkat, aki biztonságosan alkalmazható gyomorsav-közömbösítõ szert írhat fel.


    Share on Tumblr Nyomtatóbarát vagy PDF verzió
adó egy százalék, gyermekmentés, családtámogatáscsaládtámogatás, adományosztás, gyógyítás, gyermekek, kórházKérjük Támogassa a Gyermekek megmentését!
Mátrix Közhasznú Alapítvány (OTP): 11735005-20510350
Adó 1%:  18472273-1-06
Évente több tízezer gyermek és család számára jut el a segítő adomány, köszönjük!

gyermekmentés, családsegítés, adó egy százalék, 1+1, adó
  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • A túl sok mangán rontja a gyerekek intelligenciáját

    A mangán, amely nyomelemként nélkülözhetetlen a szervezet számára, nagyobb mennyiségben ronthatja a gyerekek intellektuális képességeit. A montreali Québeci Egyetem kutatóinak megfigyelése szerint azok a gyerekek, akik az ivóvízzel nagyobb mennyiségû mangánt vettek magukhoz, rosszabbul teljesítettek az intellektuális mûködést mérõ teszteken, mint azok a gyerekek, akik kevesebb mangánnak voltak kitéve. Ismertetett eredmények alapján a kutatók sürgetik az ivóvíz biztonságosnak tekinthetõ mangántartalmára vonatkozó nemzeti és nemzetközi elõírások felülvizsgálatát, valamint biztatnak az otthoni vízszûrõ berendezések használatára.

  • Egy csepp vérbõl 26 ritka betegség is megállapítható

    Mindössze egy csepp vérbõl 26 ritka betegség is megállapítható.

  • Milyen okok állhatnak a spontás vetélések hátterében?

    A megfogant és beágyazódott terhességeknek mintegy 20 százaléka végzõdik spontán vetéléssel. Ez alatt a terhesség megszakadását értjük a magzat életképességének elérése elõtt. Ezek többsége az elsõ három hónapban következik be.

    Vérezgetés a terhesség elején nem ritka. Ezek többsége csak kevés friss, vagy barnás vérzés. Gyakran a várt menzesz idejében észlelhetõ. Általában nem vezet a terhesség megszakadásához. Veszélyesebb, ha a vérzés erõs, darabos és kifejezett alhasi görcsös fájdalom kíséri.

  • Csecsemõkori SIDS vagy bölcsõhalál

    Csecsemõkorban gyakoriak a légzészavarok. Az újszülött például periodikusan lélegzik, ami annyit jelent, hogy légzése váratlanul megáll, majd rövid légzésszünet után újra megindul.

    Ettõl a jelenségtõl függetlenül késõbb is elõfordulhat, hogy a csecsemõ légzése váratlanul és hirtelen megáll, viszont a spontán légzés önmagától nem tér vissza. Ha ilyenkor gyors beavatkozás nem történik, a helyszínre érkezõ szakember esetleg már csak a halál bekövetkeztét állapíthatja meg.

  • Mikor kezd el hallani a magzat?

    A hallás a magzati élet elején viszonylag korán kifejlõdik. A legújabb kutatások szerint a magzat a terhesség 16., néha már a 12. hetében is, reagál a hangokra. A beszédhangokra történõ reagálások a 24. hét körül észlelhetõk.

    Úgy tûnik azonban, mintha az új kutatások egyre korábbi idõpontokat jeleznének, úgyhogy figyeljünk – új információkra lehet számítani. Biztos az, hogy terhesség harmadik harmadába érve a magzat sokat tanul a környezetében lévõ hangokon keresztül. Különösen figyel a számára ismerõs hangokra és a körülötte beszélt nyelvre.

  • A folyamatos stressz rontja a gyermekvállalás esélyeit

    A folyamatos stressz – sok más kellemetlen mellékhatása mellett – rontja a babavárás esélyeit. A feszültség hatására termelõdõ adrenalin megzavarhatja a ciklust, és rontja a spermaképzõdést is.

    Azt is kimutatták, hogy a stressz károsan hat az immunrendszer mûködésére, emiatt a vetélésnek is megnõ az esélye. Kisebb horderejû, de ugyanúgy mérgezõ légkört teremtenek a ki nem mondott vágyak, a folyamatosan közöttünk lebegõ, de meg nem fogalmazott sérelmek, elvárások.

  • 40 percig állt a szíve mégis egészségesen távozott a kórházból a kismama

    40 percig állt a szíve mégis egészségesen távozott a kórházból a kismamaSzinte hihetetlen, de a 40 éves kismama maradandó károsodások nélkül élte túl az esetet. Azután, hogy egy hónapon keresztül a kórházban lábadozott, a 40 éves floridai nő, Ruby Graupera-Cassimirót a héten végre hazaengedték azzal, hogy teljesen meggyógyult. Az asszony már régóta, tűkön ülve várta, hogy ez bekövetkezzen és végre minden idejét újszülött kislányának szentelhesse, erre ugyanis nem volt ideje azután, hogy egy ritka komplikáció miatt kis híján belehalt a szülésbe. Ruby és férje a rutinműtétnek számító császármetszésre érkezett a kórházba.

  • Már a csecsemõk is kihallják az érzelmeket a beszédbõl

    Brit kutatók kiderítették, hogy már a héthónapos csecsemõk is érzékenyen reagálnak a hangokra, és az azok közvetítette érzelmekre. A babák hangok kiváltotta válaszreakcióként mért agyi aktivitása nagymértékben hasonlított a felnõttekéhez.

  • Az ingergazdagabb környezetben felnõtteknek eszesebb lesz a gyermekük

    Az ingergazdagabb környezetben felnõtt nõknek eszesebb lesz a gyermekük, még akkor is, ha õk maguk esetleg kevésbé ideális körülmények között nõnek fel – állapította meg egy kutatás.

  • Genetikai teszttel mérhetik fel a betegségkockázatot a leendõ szülõk

    Egy leendõ szülõk számára készülõ genetikai teszt már a tervezett fogamzás elõtt megmutatja, van-e kockázata öröklõdõ genetikai megbetegedések felbukkanásának a születendõ gyereknél.

  • Császármetszés - Mi szól mellette és ellene?

    Eredetileg életmentõ mûtét volt, ma már arra is találnak módot, hogy a páciens kérésére végezzék el. Világszerte heves viták kerekednek arról, jól van-e így. A szakembereket és a kismamákat egyaránt élénken foglalkoztatja, hogy miért és mikor kerüljön sor császármetszésre.

    Egyes jelenségek egyértelmûen arra utalnak, hogy tovább fog növekedni a mûtéti szülések aránya, holott már jelenleg is ott tartunk, hogy minden harmadik-negyedik kismama császárral szül.

  • Ételek, amelyek segítik a teherbeesést

    Bizonyos anyagok, amelyek ezekben az ételekben ott vannak, megkönnyítik a fogantatást.

  • Népszerûek az erdei óvodák Németországban

    Nincs rossz idõ, csak nem megfelelõ öltözék - állítják a németországi úgynevezett erdei óvodák vezetõi. Az egyre népszerûbbé váló intézmények a természet szeretetére nevelik a kisgyerekeket a mindennapi erdei játékkal és foglalkozásokkal.

    Németországban összesen hétszáz erdei óvoda mûködik, amelyek koncepciója Skandináviából származik. A Németországi Természeti és Erdei Óvodák Tartományi Szövetségének információi szerint már ötven évvel ezelõtt mûködtek ilyen óvodák Svédországban, Norvégiában és Dániában. Az elsõ német erdei óvoda 1993-ban lett államilag elismert intézmény - mondta el Maria-Luise Sander, a szervezet vezetõje.

  • Mikor beszélünk a magzat túlhordásáról?

    A magzat túlhordása legalább olyan ijedtséget jelent a kismamák számára, mint a koraszülés lehetõsége. De vajon milyen okok húzódnak meg a háttérben? Mikor is beszélhetünk valódi túlhordásról?

    A szülés pontos idõpontjának kiszámításától függõen beszélhetünk túlhordásról, vagy éppen téves számításról. A nõk csekély hányadánál indul meg a szülés az elõre jelzett napon. Általában néhány nap eltérés lehet az elõre kiszámított dátum, és a szülés valódi idõpontja között. A számítás elvégzéséhez szükség van a mestruációs ciklus ismeretére.

  • Terhesség alatti ödémásodás és csökkentése

    Az ödéma a kapillárisok és szövetek közötti folyadékcsere folyamatának zavarából adódó fokozott folyadékfelhalmozódás a szövetekben.

    Gyakori oka a só- és vízháztartás egyensúlyának hormonális okokra visszavezethetõ felborulása.

    Szintén gyakori ok a szívelégtelenség. Az ödéma lehet ártalmatlan, idõszakos dagadás, de akár súlyos, életveszélyes elváltozás is. Terápiájában elsõsorban diuretikumokat használnak.