2024.03.28. - Gedeon, Johanna

A stressz hatása az újszülöttre

Magyar kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy az anyák szülés elõtti depressziója, szorongása és önértékelése milyen hatással van az újszülöttekre.
bohócdoktor szja 1% felajánlás

Adó 1% felajánlással a Bohócdoktorokért!

Adóbevalláskor 1%-hoz az adószám: 18472273-1-06

A depressziós és szorongásos kórképek a leggyakrabban elõforduló pszichiátriai megbetegedések a terhesség során és közvetlenül utána, a szoptatás alatt. Nemzetközi adatok szerint a szülés elõtti depresszió 7-17%-ban fordul elõ és a várandós nõk kb. 10%-a szenved különbözõ szorongásos rendellenességekben. Egy tanulmány szerint a magyar nõk 17,9%-a mutat depressziós jeleket terhessége alatt, és 1%-uk mindeközben súlyos szorongástól is szenved. Számtalan nemzetközi tanulmány adati azt mutatják, hogy a terhesség alatti depresszió és szorongás megnöveli a terhességi és szülés körüli szövõdmények kockázatát.

Depresszió-skála és újszülött-értékek

A Pécsi és Debreceni valamint a Semmelweis Egyetem munkatársai 2008 és 2009 februárja között 261 édesanya és gyermekeinek adatait elemezték Szombathelyen. Az édesanyák 15 és 44 év közöttiek voltak, több mint a felük házas és középfokú vagy magasabb iskolai végzettségû. A Beck Depresszió Kérdõív rövidített magyar változatát terhességük korai szakaszában töltötték ki, úgy mint a Spielberger Szorongásbecslõ Tesztet és a Rosenberg Önértékeléses Skálát.

Ezek olyan nemzetközileg elfogadott kérdésekkel és pontrendszerekkel dolgoznak, melyekkel objektívan fel lehet mérni a vizsgálni kívánt jellemzõket. A gyermekek paraméterei közül születési súlyukra, testhosszukra, a terhesség idõtartamára, mellkaskörfogatukra és az 1 és 5 perces Apgar értékeikre voltak kíváncsiak a kutatók, ez utóbbi az újszülöttek légzését, szívmûködését, izomtónusát, bõrszínét és reflexeit vizsgáló pontrendszer.

Az anya önértékelése, iskolázottsága és társadalmi helyzete a fontos

A depresszió, a szorongás, az egészségvédelem, vagy más néven az ún. „egészségmagatartás” és az újszülöttek paraméterei között nincs egyértelmûen kimutatható, szoros összefüggés. Viszont a jobb önértékelésû anyák fiainak súlya és hossza, lányainak hossza nagyobb értékeket mutatott. Az anyák iskolázottságával együtt változott a fiúk születéskori hossza és mellkaskörfogata, valamint a terhesség idõtartama, míg ugyanez a lányok születéskori hosszára volt pozitív hatással. Esetükben inkább édesanyjuk társadalmi-gazdasági helyzete volt a fontos, ami születési súlyukat és a várandósság idejét növelte, viszont az, ha édesanyjuk csak élettársi kapcsolatban volt, negatívan hatott születési súlyukra és mellkasuk körfogatára. A korábbi mûvi vetélésnek negatív hatása volt a fiúk születési súlyára.

A nemek közötti különbség arra utalhat, hogy a fiúk és a lányok méhen belüli fejlõdési némileg másképp zajlik. Korábbi tanulmányok arra is rámutattak, hogy a depresszió növeli a spontán vetélés és koraszülés, valamint az alacsony születéskori súly esélyét. A jobb önértékelés valószínûleg azért nyújt védelmet, mert a magabiztosabb nõkben az õket ért viszontagságokra, külsõ tényezõkre nem indulnak be olyan heves védekezõreakciók (kimutathatóan kevésbé nõ meg a pulzuszámuk, a stresszhormonjaik szintje stb.)

Nagyobb önbizalom, kisebb stresszreakció

A krónikus stressz két úton hat: egyrészt direkt hatása révén endokrin és élettani változásokat okoz, másrészt indirekt úton növeli az életmódbeli, olyan negatív változások esélyét, mint az alkoholfogyasztás, a dohányzás, a kábítószer-használat és az egészségüggyel való együtt nem mûködés. Az alacsonyabb önértékelésûek kevésbé hisznek az egészségügyi ellátás elérhetõségében illetve az egészségük javítására irányuló beavatkozások hatékonyságában. Például nagyon fontos lenne a terhesség és szoptatás alatti vitamin- és folsavfogyasztás, a kisebb önbizalmú anyák közül mégis kevesebben fordítanak erre kellõ figyelmet.

„Az anyák alacsonyabb önértékelése nagyobb anyai stresszel jár, ami élettani változásokon keresztül gátolhatja a magzati növekedést” – foglalják össze megfigyeléseiket a kutatók, akik remélik, hogy újszerû megközelítésük segíti majd a jövõben a várandós édesanyák helyzetét.