A felmondási védelem már nem csak a várandósság bejelentésétől él

Alaptörvény-ellenes a munka törvénykönyvének az a rendelkezése, miszerint a várandós nőt csak akkor illeti meg a felmondási védelem, ha állapotáról még az elbocsátása közlése előtt beszámolt munkáltatójának. Az Alkotmánybíróság kedden meg is semmisítette a kifogásolt rendelkezést, miután az ombudsman indítványára indult eljárásban megállapította, a gyermekvállalás szándéka, az ennek érdekében vállalt emberi reprodukciós eljárással – lombikbébiprogrammal – összefüggő kezelés. Illetve az ennek eredményeként vagy természetes úton bekövetkezett várandósság mindaddig, amíg annak nincsenek külső jelei, a gyermeket vállaló nő magán- vagy intimszférájába tartozó körülmény, és mint ilyen, ki van zárva minden állami beavatkozás alól. Vagyis az a cég, amelyik kötelezi várandós dolgozóját, hogy terhességéről tájékoztassa, megsérti annak magánszféráját.

Bár a munkáltató látszólag a munkavállaló hozzájárulásával pillanthat be a magánügyekbe, mivel az adatszolgáltatás a munkaadó és a munkavállaló alá- és fölérendeltségen alapuló viszonyához kapcsolódik, az nyilvánvalóan nem önkéntes.


A felmondási védelem azért nagy jelentőségű, mert így a terhes nőknek nem kell attól tartaniuk, hogy elveszítik munkájukat, így az ettől való félelem már nem riaszthatja el őket a gyermekvállalástól. A bírói gyakorlat szerint, ha egy munkavállaló úgy mond fel valakinek, hogy nem tudott annak várandósságról, akkor a felmondás utólag jogellenesnek bizonyul. A felmondás közlésekor fennálló terhesség a munkavállaló és a munkáltató tudomása nélkül is felmondási tilalmat jelent. Vagyis, ha az állapotos munkavállaló a rendes felmondáskor nem tudott terhességéről -- ez a várandósság első időszakában korántsem ritka --, e tény kiderülését követően még a felmondási tilalom alapján jogszerűen kérheti az intézkedés jogellenességének megállapítását. Feltéve, hogy igazolni tudja, hogy a felmondáskor már megfogant a magzat.

Az Alkotmánybíróság kifejtette, hogy bár az állam alapvetően szabadságot élvez abban, milyen módon biztosítja a gyermeket vállaló dolgozó nőknek a többletvédelmet, ennek feltételei nem vezethetnek a munkavállaló alapjogainak szükségtelen és aránytalan korlátozásához. A magánszférába tartozó adatokról való tájékoztatás csak akkor szükséges, ha a felmondási védelem érvényesítése szempontjából van jelentősége, vagyis a felmondás közlése bekövetkezik.

A taláros testület ugyanakkor arra is felhívta az Országgyűlés figyelmét, hogy a közszférában dolgozókra vonatkozó szabályozást is tekintse át, és mindazokban az esetekben, amelyekben a megsemmisített rendelkezéssel azonos tartalmú előírás található, szüntesse meg az alaptörvény-ellenességet.